Skip directly to content

A szív és érrendszer betegségei

A koronária betegség kockázatának csökkentése

A koronária betegség világszerte napjaink leggyakoribb súlyos betegsége, amely férfiakban már fiatal korban is, de 50 év felett mindkét nemben egyaránt előfordul.Legsúlyosabb szövődménye a halálos szívizominfarktus. Magyarország sajnos évek- évtizedek óta első helyen áll Európában a középkorú férfiak és nők infarktus okozta halálozásában, kórházi kezelésében. Ez a tendencia igen kismértékű javulást mutatott az elmúlt 2 évben, de "rangsorolásunkon" ez még nem változtatott. Igazi jelentős eredményhez az ún. elsődleges, széles társadalmi szintű megelőzés, iskoláskorban történő életmódoktatás, étrendi szokások jelentős változása, mozgáskulúra javítása, a szociális helyzet és a társadalmi-politikai stressz csökkentése szükséges. Addig is azonban a veszélyeztetett egyén oldaláról az ismeretek és felelősség javítása, a kockázat felismerésének hangsúlyozása és a modern és magas szintű orvosi ellátás javít a szövődmények elhárításában.

A koronaria betegség tulajdonképpen a szivet ellátó nagy- és kiserek érelmeszesedéses, érfali gyulladásos betegsége, amely fokozatos (érfali megvastagodás, ún. plakk általi) vagy hirtelen (vérrög következtében) kialakuló érelzáródáshoz vezet.

Ma már tudjuk, hogy a betegség ún. többrizikós, multifaktoriális eredetű:azaz örökletes és szerzett, egyéni hatások együttese révén alakul ki, ezeket a koronária betegség "kockázati tényezőinek" nevezzük. Egyénileg ez utóbbi, ún. befolyásolható kockázati tényezőkre tudunk összpontosítani, ne feledjük azonban, hogy a kor és a nem is fontos figyelembe veendő faktor.

Ismereteink bővültek a tekintetben is, hogy statisztikailag a betegség a halmozott rizikójú egyéneknél a leggyakoribb , akik gyakran 2 vagy több kockázati tényezővel rendelkeznek (nem és kor is számít!) vagy esetleg cukorbetegek is. Ha valaki egyszerre több kockázati tényezővel rendelkezik, akkor ezen tényezők még enyhe eltérése esetén is "nagy kockázatú" csoportba sorolható. Mind az egyén mind az orvos számára az jelenti a legnagyobb kihívást a betegség leküzdésében, hogy a közepes vagy már nagy kockázatú, de még tünetmentes egyéneket felismerjék és kezeljék.

Ön milyen (és hány) kockázati tényezővel rendelkezik?

Hogy milyen mértékben alkalmazza az itt leírt javaslatokat, természetesen részben attól függ, hogy Ön milyen kockázati tényezőkkel rendelkezik.

A kockázati tényezők három csoportra oszthatók:

Életmód (Befolyásolható)

  • étrend: magas állati eredetű zsír, koleszterin és nagy kalória tartalmú ételek
  • dohányzás
  • mozgáshiány
  • túlsúly vagy elhízás
  • stressz

Élettani sajátosságok (Befolyásolhatók)

  • emelkedett vérzsírszint (koleszterin és triglicerid)
  • magas vérnyomás
  • cukorbetegség,
  • hasi elhízás minden fokozata
  • csökkent glukóz tolerancia (csökkent cukortűrő képesség, cukorbetegség hajlam)
  • fokozott véralvadáshoz vezető faktorok jelenléte

Egyéni sajátosságok (Nem befolyásolhatók)

  • kor
  • nem
  • korai szív- és érrendszeri vagy anyagcsere megbetegedés a családban
  • már igazolt, kialakult szívkoszorúér betegség vagy más érrendszeri betegség (pl. alsó végtag, nyaki erek, stroke)

Bizonyára tudja vagy kiderítheti, hogy szülei, testvérei közül volt-e valakinek valaha koronária betegsége, különösen 55 év alatt a nő és 45 év alatt a férfi rokonok esetében. Tudja azt is, hogy dohányzott-e valaha, vagy dohányzik-e most is, és bizonyára tisztában van azzal is, vajon túlsúlyos-e és mennyi testmozgást végez, milyenek az étkezési szokásai. Ezen kockázati tényezők közül a legfontosabbakat részletesebb tárgyaljuk.

A magas vérnyomás, az emelkedett koleszterinszint, a dohányzás, valamint az elhízás, jelentik a legnagyobb kockázatot a koronária betegség kialakulásában.

A koronária betegség kialakulásának a valószínűsége 5-szörösére nő, ha a magas vérnyomás mellett a koleszterinszint is meghaladja a normálértéket. Figyelemre méltó az is, hogy 8-szorosára nő a kockázat, ha a magas vérnyomás emelkedett koleszterin szinttel és dohányzással társul.

Tanulmányok bizonyítják, hogy a szívkoszorúér betegségben szenvedő férfiak mintegy 50 %-ában ezek a kockázati tényezők egyidejűleg fordulnak elő.

Még inkább változtatni kell tehát azokon a kockázati tényezőkön, amelyeken lehet, mint például a dohányzás, az túlsúly, az emelkedett koleszterinszint, a magas vérnyomás, miközben tudjuk, hogy olyan tényezők is adottak, amelyeken nem lehet változtatni (pl. életkor).

Ha az elmúlt 2 vagy 3 év alatt nem ellenőrizték vérnyomását, háziorvosa, vagy asszisztense az Ön kérésére megteszi ezt. Szűrővizsgálatként a vér koleszterin és triglicerid szintjét is megméretheti. Cukorbetegség, elhízás esetén szakemberek segítenek Önnek beállítani a megfelelő étrendet és az egyéb szükséges kezeléseket.

Mit kell tennem, ha esetemben a koronária betegség kialakulásának kockázata nagy?

Először is fontos tudnia, hogy az Ön kockázata a fent említett tényezők együttes hatásától függ: a 2 vagy több rizikó tényező hatványozott hatása érvényesül.

Ha Önnek már van ismert érrendszeri betegsége, pl. igazolt koronaria betegsége (angina), vagy nyaki erek területén érelmeszesedéses betegsége, alsó végtagi keringési zavara, akkor a nagy szívbetegség kockázat is egyértelmű. Hasonló a veszély a cukorbetegség leggyakoribb formáinál.

Másodszor, mindenképpen forduljon orvoshoz, kérjen szűrővizsgálatot és beszéljék át az összes kockázati tényezőt. A nagy érrendszeri betegség kockázat igen könnyen megállapítható és ún. rizikóbecslő táblázatok segítségével szemléletessé is tehető. Állapota rendszeres kontrollt és gondozást igényel, a legtöbb esetben már rendszeres gyógyszerszedéssel. Ilyenkor a hátérben az erek bizonyos fokú megbetegedése már valószínűsíthető és a tennivaló az, hogy tünetek, szövődmények elkerülhetők legyenek.

Harmadszor, a befolyásolható kockázati tényezők mégis nagyrészt az Ön hozzáállásán, kisebb részben a kezelőorvosán múlnak. Vagyis: ha dohányzik, hagyja el; ha magas a vérnyomása, akkor csökkentse testsúlyát, ne fogyasszon alkoholt, diétázzon és mozogjon rendszeresen, végül szükség esetén rendszeresen szedjen vérnyomáscsökkentő gyógyszert. Cukorbetegség esetén is csökkentse diéta mellett testsúlyát és szedje rendelt gyógyszereit. A túlsúly is kockázati tényező, csökkentse napi energiabevitelét, kérjen diétás tanácsot, figyelje derék- és haskörfogatát. Ajánlott a rendszeres (heti 2-3 alkalommal végzett) kb. 40 perces dinamikus mozgásforma, gyaloglás, úszás, kerékpározás, kertészkedés.

Mit kell tennem, ha esetemben bizonytalan, hogy fennáll-e koszorúér betegség kockázata?

Gyakran előfordul. hogy a családban ilyen jellegű betegségek előfordultak és Ön esetleg kíváncsi a saját kockázati állapotára.

Indokolt az orvos-beteg találkozás, az előzmények átbeszélése, vérnyomásmérés és la-boratóriumi szűrővizsgálat (vérzsírok, vércukor).

1-2 kockázati tényező esetén már ún. "rizikóbesorolást" végezhet az orvos és ennek alapján további, speciális vizsgálatokra küldheti, amelyek segítenek tisztázni azt, hogy Ön pontosan mekkora rizikóval rendelkezik. Ez gyakran akkor fordul elő, ha ún. "közepes kockázati csoport" jön ki a táblázati becslés alapján. Ez az állapot ugyanis magában rejthet már olyan elváltozásokat, amelyek már érbetegségre utalnak és ezek fennállása pedig már ismét nagy kockázatot jelent.

Nőknél a menopauza körül, férfiaknál 40-45 felett mindenképpen indokolt a koronária betegség irányában végzett szűrővizsgálat. Ugyanígy indokolt dohányzás vagy túlsúly esetén, valaqmint akkor is, ha addig csak egy problémáról tudott, például magas vérnyomásról vagy magasabb koleszterinszintről.

Irányelvek

Ezek az irányelvek szakmai jellegűek, tehát a kezelőorvosnak szólnak. Az általános életmódra vonatkozó részek azonban csak Ön által valósíthatók meg. Az irányelvek kitérnek a magas vérnyomás betegség, a zsíranyagcsere zavarok és a cukorbetegség kezelésére, és oly módon összegzik a tapasztalatokat, hogy a felsorolt betegségek esetén kezelési "célértéket" tűznek ki, pl. "célvérnyomást", "koleszterin célértéket", stb. Ezeket Önnek is célszerű ismerni, jelentőségüket megérteni, hiszen Önnek szólnak, és együttműködésére csak így lehet számítani. A célérték nem más, mint egy olyan állapot elérése, amelyben- mai ismereteink szerint- már jelentősen csökken az érbetegségek, így a koszorúér betegség kifejlődésének vagy szövődményeinek kockázata.A kezelési irányelvek külön-külön és együttesen sem garantálnak teljes védelmet a koronária betegség ellen, ám a tapasztalat sok országban azt mutatja, hogy a kockázatot jelentős mértékben csökkenteni tudják.

Az életmódra vonatkozó irányelvek férfiakra és nőkre egyaránt vonatkoznak. A nőkben korábban kisebb számban fordult elő koronária betegség, mint a férfiakban, és különösen a klimax, vagy másképp a "változás kora" után növekedett a gyakoriság. Napjainkban a nők is többen dohányoznak, a hasi elhízás, a magas vérnyomás is gyakoribb, így a megbetegedés is. Hormonterápiát menopuza okozta tünetekre korábban gyakrabban alkalmaztak, azonban mai állaspont szerint csak elsődleges megelőzésben alkalmazható és a kockázat-haszon alapos mérlegelése után jön szóba.

Vérnyomás

A magas vérnyomás elsősorban azagyvérzés kockázatát növeli, de tartós keringés megterhelés által szívbetegséget és így koronária betegséget is okoz. Manapság már rutin kell hogy legyen a vérnyomás mérés, minden alkalommal, amikor felkeresik kezelőorvosukat. Ha az elmúlt 2-3 évben nem mérték meg vérnyomását, feltétlenül menjen el háziorvosához, bármilyen kockázati fokozaton is áll.

Lehet, hogy normális a vérnyomása, lehet, hogy határértéken van. Ilyenkor orvosa újból megméri, és szükség esetén gyógyszeres kezelést ír fel. A magas vérnyomás gyógyszeres kezelése napjainkban nagyon hatásos, és kevés mellékhatással jár. Ezek között közül ma már olyanok is vannak forgalomban, amelyek egyúttal az anyagcserére, pl. a koleszterin szintre is kedvező hatással lehetnek.

Dohányzás

A nemdohányzás talán az egyik legfontosabb döntés, amit egészségünk érdekében tehetünk.

Leszokni (vagy nem újrakezdeni) nehezebb, mint beszélni róla. Kérjen tanácsot azoktól a barátoktól vagy rokonoktól, akik már leszoktak, csatlakozzon antidohányos csoportokhoz, vagy forduljon háziorvosához segítségért. A legtöbb ember úgy gondolja, hogy könnyebb egyszerre véget vetni, mint fokozatosan csökkenteni az elszívott dohánymennyiséget. Ne térjen át szivarra vagy pipára!

Sokak számára letenni a cigarettát együtt jár az elhízással. Próbálja ezt elkerülni, ha lehet, és a leszokás idején vigyázzon étrendjére. A legfontosabb mindenképpen az, hogy leszokjon a dohányzásról.

Étrend

Az emberek az étrenddel kapcsolatos tanácsokat találták a legbonyolultabbnak. Két oka van az étrend megváltoztatásának. Az egyik, hogy lefogyjunk, a másik, hogy csökkentsük a vér koleszterin szintjét. Az általános nézettel ellentétben nem csak az ételek koleszterin tartalma a legfontosabb. Főleg az ún. telített zsír az, ami hatással lehet a koleszterin szintre. Koleszterin és telített zsír csak állati eredetű táplálékban van.

A zsiradék több kalóriát tartalmaz, mint az ugyanolyan mennyiségű szénhidrát vagy fehérje, a táplálék másik két fő eleme. Tehát, ha csökkentjük a zsiradék bevitelét, csökken a testsúly, ha szükség van erre, és egyben csökken a vér koleszterin szintje is. A krémfélék, a magas zsírtartalmú tej, számos sajtféleség, sütemények és a zsíros hús azok közé a táplálékok közé tartoznak, amelyek a zsiradék fő forrásai étrendjében.

Étrendjén saját maga is változtathat (és ez gyakran könnyebb, ha az egész család részt vesz benne), vagy családorvosa beállíthatja a legmegfelelőbb diétát. A csökkentett zsírtartalmú tejtermékek fogyasztása mellett az olajos halféleségek fogyasztásának növelése és bizonyos növényi olajak használata a főzésben szintén hasznosak. Zsír helyett olajat, vaj helyett margarint használjunk, de azokat is csak mértékkel. Beszélje meg ezeket is család, vagy kezelő orvosával (az útmutató végén talál néhány hasznos ételreceptet).

Fogyasszon több friss gyümölcsöt és zöldséget, hogy kiegészítse étkezéseit, és legalább 5 alkalommal egyen egy nap.

Ami a cukorbevitelt illeti, csökkentése direktben nem befolyásolja a koronária betegség kockázatát. (Fontos a cukor-vagy szénhidrátfogyasztás után a vérből való "kiürülés" tempója, h ez elhúzódó, akkor érbetegségre hajlamosít. Ez a jelenség vizsgálható.) A cukor mértéktelen fogyasztása elhízást okozhat, és növeli a cukorbaj és a súlyos ízületi gyulladások kialakulásának esélyét. Mindezek leginkább a gyorsan felszívódó cukor vagy szénhidrátra érvényesek. A rostos komplex szénhidrátok fogysztása előnyös lehet.

Majdnem mindannyian sokkal több sót fogyasztunk a szükségesnél, főleg készételekben, húskészítményekben vagy például a kenyérben, ám sokszor főzéskor vagy étkezéskor is sóval ízesítjük ételeinket. A sóbevitel csökkentése különösen magas vérnyomás esetén nagyon fontos.

A mérsékelt alkoholfogyasztás vörösbor formájában bizonyos mértékig megóv a koronária betegség kialakulásától, de a túl nagy mennyiség bármely alkoholból veszélyes lehet. Ha ritkán, vagy soha nem iszunk alkoholt, ne változtassunk ezen. A férfiaknak nem szabad három pohár italnál többet fogyasztaniuk naponta (az egy pohár negyed liter sörnek, vagy egy pohár bornak, vagy fél deci töménynek felel meg), a nők esetében 2 pohár az elfogadható. Nincs szükség csökkentenie a mennyiséget, ha ennél nem fogyaszt többet.

Testmozgás

A testmozgás kétségtelenül segít csökkenteni a koronária betegség kockázatát, de elég élénknek kell lennie, hogy egy kissé kifárasszon. A séta, túrázás, az úszás, a kerékpározás, illetve a különböző labdajátékok (futball, kosárlabda, tenisz) javasolhatóak.

Ha azt akarjuk, hogy a testmozgásnak legyen haszna, rendszeresen kell mozogni: 30-40 perc hetente kétszer-háromszor. A rendszertelenül végzett nagy terheléseknek nincs sok haszna. Javasolt, hogy fokozatosan, terhelje magát. Ha úgy érzi, hogy egészségi okokból nem tanácsos megerőltető testmozgást végeznie, kérjen tanácsot háziorvosától!

Kockázatfelmérés Kockázatfelmérés az ún. Framingham adatbázis alapján

A rizikóbesorolás vagy kockázatfelmérés ma elengedhetetlennek tartott lépcsőfoka a kezelési stratégiának. A táblázat mind a kezelőorvos, mind a beteg számára hasznos , és szemléletessé teszi a kiindulóállapotot valamint az elérendő célt.

Koronária betegség (halálos és nem halálos) kocázata 10 éven belül:

A nem, a kor és dohányzási szokás alapján, a táblázatban megkeressük a vérnyomás és koleszterin értéknek megfelelő kockát. A színskála mellé kockázati súlyossági fok van rendelve. Általános szabály szerint- a Framingham felmérési vizsgálat és adatbázis adatai alapján- a koszorúér betegség nagy kockázata 20 % felett kezdődik. 10-20 % között ún. közepes kockázatról, 10 % alatt alacsony kockázatról van szó. Bizonyos időszakonként, különösen a bevezetett életmód és gyógyszeres kezelés hatását nyomon lehet követni a táblázatban.

A relatív rizikó:

A hasonló korú veszélyeztetettek közötti arány (pl. a dohányzó/nemdohányzó). Míg az abszolút rizikó változhat népességről népességre, a relatív gyakorlatilag független ettől.

A rizikófaktor változtatás hatása:

Koleszterin- és vérnyomáscsökkentés, a dohányzás elhagyása a betegek számára is bemutatható a táblázat segítségével.

A tartósan - egy életen át - fennálló rizikófaktor-hatás demonstrálható, ha a táblát a kortengely mentén alulról felfelé követjük. Ez főleg a fiatalok számára hasznos. A rizikó legalább egy kategóriával magasabb igazolt kardiovaszkularis betegekben. Cukorbetegség vagy korai kardiovaszkuláris betegség a családi anamnesisben szintén emeli a rizikót.

A rizikótábla a fenti paramétereken kívül férfiaknál 1.1 mmol/l, nőknél 1.0 mmol/l HDL értéket vesz alapul. Alacsonyabb HDL és/vagy 2.3 mmol/l feletti triglicerid szint mellett a rizikó magasabb.