Skip directly to content

COPD

A Légzőrendszer Felépítése

A légcső két főhörgőre oszlik, melyek a jobb és bal tüdőbe vezetnek, ahol még kisebb hörgőcskékre ágazódnak. Minden hörgőcske végén szőlőfürtszerűen léghólyagocskák csoportja helyezkedik el, ez a tüdő azon része, ahol a széndioxid és az oxigén gázok cseréje megtörténik. A légutak falában mirigyek vannak, melyek nyákot termelnek. Ebben a nyákrétegben tapadnak meg a belélegzett levegővel bejutó szennyeződések és kórokozók. Ezt a nyák-„szőnyeget” a hörgőhámot borító csillószőrök lassan mozgatják a szájüreg felé, amelyet a beteg felköhög. COPD-ben a légutak gyulladása állandósul, amely fokozott nyáktermeléshez és a légutak beszűküléséhez vezet.

Mi a COPD?

A COPD rövidítés a betegség angol elnevezésének (Chronic Obstructive Pulmonary Disease, ejtsd. kronik obsztraktiv pulmonari dizíz) kezdőbetűiből származik. A COPD légúti szűkülettel, elzáródással járó idült betegség, amely hörghurutból (krónikus bronchitisz, orvosi nyelven: bronchitis chronica) és tüdőtágulásból (emfizéma, orvosi nyelven: emphysema pulmonum) tevődik össze.

Mi A Krónikus Hörghurut?

A krónikus bronchitisz a hörgők és a hörgőcskék gyulladása, amely fokozott légúti váladék (nyák) termelődéssel jár. A sűrű, tapadós nyák mozgása a légutakban lassul, felköhögése nehéz, ezért a légutakban a levegő áramlása akadályozott. Idült hörghurutról akkor beszélünk, amikor – 2 egymást követő évben – legalább 3 hónapig tartó, köpetürítéssel járó köhögés jelentkezik, és ennek hátterében más betegséget (hörgőtágulat, tbc, hörgőrák, idült szívelégtelenség) nem sikerült igazolni.

Mi Jellemzi a Tüdőtágulást?

Tüdőtágulásról beszélünk, amikor a hörgőcskék végén elhelyezkedő léghólyagok kóros mértékben megnagyobbodnak és a faluk pusztulása nagyobb hólyagok kialakulásához, és következményes gázcsere-romláshoz vezet. Tüdőtágulásban a tüdő rugalmas rostjai pusztulnak el, melyek a belélegzett levegő kipréselésében játszanak szerepet. Ez a magyarázata annak, hogy a tüdők kilégzéskor „felfújt” állapotban maradnak.

Milyen Gyakori A COPD

Magyarországon a COPD-s betegek száma félmillió körül van. A betegség világszerte rohamosan terjed, melynek fő okai: a dohányzás, a külső környezeti ártalmak (légszennyezés, fatüzelés), hiányos táplálkozás és genetikai hajlam. A betegség kialakulásában a legfontosabb kockázati körülmény a dohányzás. A COPD-s betegek 85-90%-a dohányos!

Melyek a COPD tünetei?

A betegek jelentős részében a hörghurut és a tüdőtágulás változó arányban, de együtt van jelen.

Krónikus Bronchitis

(Hörghurut) Tünetei:

  • Köhögés: főleg a reggeli órákban jelentkezik,nehezen szűnik meg és bő köpetürítéssel jár.
  • Gyakori köpetürítés: általában átlátszó és bőséges, de a köpet színének változása (sárgás-zöldes szín) fertőzésre utalhat.
  • Nehézlégzés (orvosi nyelven: diszpnoé): a légutakban megrekedő nyák a beteg fizikai terhelhetőségét is korlátozza, mely nehézlégzés formájában jelentkezik (kezdetben csak fizikai munkavégzéskor, később nyugalomban is felléphet).

A Tüdőtágulás Tünetei:

  • Mérsékelt fizikai terhelésre is kialakuló nehézlégzés
  • Súlyos esetben: a nehézlégzés már nyugalmi állapotban is jelentkezik.

Milyen orvosi vizsgálatokra van szükség?

A kórisme felállítása általában a beteg panaszai és a tünetei alapján történik.

  • Anamnézis felvétele: A vizsgáló orvos a betegnek kérdéseket tesz fel: a dohányzási szokásokról, a családban előforduló örökletes tüdőbetegségekről, a gyermekkori fertőző betegségekről (bárányhimlő, szamárköhögés), a munkahelyi-, lakóhelyi ártalmakról (gáz-, porbelégzés, fafűtés).
  • Fizikális vizsgálat: Az orvos a beteget megvizsgálja, mellkasát kopogtatással, hallgatózással megfigyeli.
  • Légzésfunkciós vizsgálat: Más néven spirometriának is nevezik. Nálunk ma még csak ritkán alkalmazzák háziorvosi rendelésen, de a tüdőgondozókban és a tüdőgyógyászati járóbeteg szakrendeléseken alapvizsgálatnak számít, és mindenki számára hozzáférhető. Viszonylag egyszerű műszeres vizsgálat, amely nélkül a COPD kórisméje biztonsággal nem állítható fel. A vizsgálatot végző asszisztens betáplálja azokat az adatokat – nem, életkor, testmagasság –, melyek alapján a gép megadja a vizsgált személyre jellemző normális tüdőtérfogat- és áramlási sebesség értékeket. Ezt követően kell egy egyszer használatos csutorán át szájba vett csőbe lélegezni úgy, ahogy az asszisztens elmagyarázza. Rövid szünet után 1-2 alkalommal meg kell ismételni, hogy megbízható értékeket kapjunk, de így sem haladja meg a vizsgálat ideje az 5 percet.
  • Mellkasröntgen: A tüdőszövet károsodásának mértékét mutatja (és kizárja a COPD-hez hasonló tüneteket okozó tüdőbetegségeket: pl. a hörgőrákot, tbc-t).
  • Vérgáz-vizsgálat: A vér oxigén- és széndioxid-telítettségét mutatja, amely összefügg a tüdő gázcseréjével.
  • EKG: A légzési panaszokat okozó szívbetegségek kizárására, a mellkasi fájdalom okának kiderítésére szolgál.
  • Terheléses vizsgálatok: Kerékpár- vagy járószalag-ergometria során lehetőség van a maximális teljesítmény pontos mérésére, úgy, hogy a terhelés alatti légzési és keringési paramétereket is nyomon lehet követni.

A COPD kezlelése

Mivel a COPD – természetéből adódóan – egy folyamatosan fennálló gyulladásos betegség, ezért a beteg állapotának fokozatos romlását okozhatja.

Ebben gyógyszeres és nem gyógyszeres lehetőségek állnak rendelkezésünkre. A mai napig azonban a leghatékonyabb eljárás a funkcióromlás lassítására a dohányzás elhagyása. Néhány gyógyszert naponta rendszeresen kell használni, általában egész életen át, hogy az állandó napi panaszok felett úrrá legyünk. Ez az úgynevezett fenntartó kezelés. Vannak gyógyszerek, amelyek a hirtelen fellépő, átmenetileg súlyosbodó tünetek megszüntetésére szolgálnak. Ezek a rohamoldó, vagy „szükség szerint” javaslattal alkalmazott szerek. A gyógyszeres kezelésben a rohamoldásra általában gyorsan és rövid ideig ható szerek állnak rendelkezésre, míg a fenntartó kezelés során rendszerint a hosszabb hatástartamú gyógyszereket részesítjük előnyben.

Meggyógyítani, vagyis a gyulladásos folyamatot megszüntetni ma még nem tudjuk. A kezelés célja a tüdőfunkció romlásának fékezése és a betegség tüneteinek csökkentése, az életminőség javítása.

Egyes gyógyszerek mindkét alkalmazási módban – megelőző és rohamoldó céllal egyaránt – alkalmazhatók. A COPD-re jellemző légúti szűkület – az asztmával ellentétben – mindig fokozatosan súlyosbodó állapotot jelöl, amely állapot a gyógyszeres kezelés és a dohányzás felfüggesztésének hatására enyhülhet. A betegek többségénél a légúti panaszok eredményesen kezelhetők ún. hörgtágító gyógyszerekkel. Az asztma és a COPD különböző betegségek ugyan, de bizonyos tünetek mindkét betegségben előfordulhatnak. Asztma esetén kialakulhat COPD-re jellemző, visszafordíthatatlan légúti szűkület, míg COPD esetén is előfordulhat hirtelen hörgőgörcs (ami inkább asztmás betegeknél gyakoribb).