Skip directly to content

Veserák

Mi a veserák?

Veserákról akkor beszélünk, amikor a vese tubulusaiban (kanyarulatos csatornáiban) lévő sejtek rosszindulatú osztódásnak indulnak

A vese bab alakú páros szerv, nagyjából 12 centiméter hosszú. A két vese a gerincoszlop két oldalán, a hasüreg mögött helyezkedik el, tehát hátul, a deréktájon; felső részüket már az alsó bordák takarják. Ha kezével hátul megkeresi az utolsó bordát, annak közepe táján fekszik a vese [- bár maga a vese általában nem tapintható, a ford.]. A jobb vese a viszonylag nagyméretű máj miatt mindig egy kicsit lejjebb helyezkedik el, mint a bal.

A vesék szerepe a vér szűrése, amiből eltávolítják a felesleges végtermékeket, egyéb anyagokat, és a vizeletbe választják ki. A vese ugyanakkor hormonálisan is fontos szervünk, ugyanis legalább három olyan anyagot termel, melyek egyebek között a vörösvértestek kialakulásához, illetve a vérnyomás és a testünkben lévő só mennyiségének szabályozásához nélkülözhetetlenek. Emellett a vesék a D-vitamin előállításában is alapvető szerepet játszanak.

Hazánkban évente körülbelül 2000-2200 új veserák kerül felismerésre. A veseráknak, és ezen belül is a vesesejtes ráknak különböző fajtái ismeretesek, közülük leggyakoribb a világossejtes veserák, ami felnőttekben a veserákos esetek kb. 85%-áért felelős.

  • A vese keresztmetszete
  • vesekéreg (cortex), nefronok
  • a vese velőállománya (medulla)
  • a vese erei
  • vesemedence
  • húgyvezeték (ureter)

A vesesejtes rák valós okait ma még kevéssé ismerjük. Úgy tűnik azonban, hogy a dohányzás, az elhízás és a magas vérnyomás (hypertensio) fokozott kockázati tényezők. Családi halmozódású kórképek is ismertek, de ezek a veserák esetek mindössze 3%-áért felelősek. Ezek között a legismertebb a Von Hippel-Lindau (VHL) szindróma.

A veserák kezelése:

A vesesejtes rák kezelése elsősorban a beteg vese sebészi eltávolításából áll (nephrectomia). Ez azonban csak akkor tekinthető elég hatásos eljárásnak, ha a daganatot teljesen sikerül eltávolítani, és nem igazolható távoli áttét.

Előfordul, hogy a veserákot előrehaladott szakban állapítják meg, amikor a daganatos sejtek burjánzása már más szerveket is elért (például a tüdőt, a májat vagy a csontokat), és új daganatok, áttétek is kialakultak. Ilyen esetekben az orvos úgy dönthet, hogy sokkal célzottabb kezelést alkalmaz, ami közvetlenül a daganatra fejt ki hatást – ez az úgynevezett célzott gyógyszerterápiás kezelés.