 |
A gennyes agyhártyagyulladás az egyik legrettegettebb, nemritkán halállal végződő, baktériumok által okozott betegség. A kórképet gyakran okozó Neisseria meningitidis állandóan jelen van a környezetünkben, tünetmentesen hordozhatjuk, tehát bárhol megfertőződhetünk. A fertőzés ritka, de kiszámíthatatlan, teljesen egészséges immunrendszerű gyermekek és fiatal felnőttek életét változtatja meg akár egy nap alatt. Az invazív meningococcus betegség két formában jelenik meg. Kialakulhat agyhártyagyulladás, vagy a sokkal gyorsabban pusztító véráramfertőzés, mely kórformák együttesen is előfordulhatnak. |
Mi okozza az agyhártyagyulladást?
A gennyes agyhártyagyulladások jelentős részét egy meningococcus nevű baktérium okozza, melynek több típusa is ismert (A, B, C, W, Y). Magyarországon a leggyakrabban a B és a C szerotípusok okoznak megbetegedéseket, de az utóbbi években Európához hasonlóan hazánkban is megjelentek a W és Y okozta megbetegedések. A lakosság átlagosan 10%-a tünetmentesen hordozza és terjeszti ezeket a kórokozókat, mely kiemelkedő arányú serdülő és fiatal felnőtt korban.
Hogyan alakul ki az agyhártyagyulladás?
A baktériumok cseppfertőzés útján terjednek emberről emberre, megtelepednek a légutakban, gyulladást keltenek, majd a gyulladt nyálkahártyán keresztül a véráramba, és/vagy az agyfolyadékba kerülnek, ahol a betegséghez vezető folyamatokat indítanak be. A fertőzés teljesen egészséges immunrendszer esetén is váratlanul kialakulhat, de egy éppen zajló légúti betegség megkönnyíti a baktérium szervezetbe történő bejutását, ezért téli, kora tavaszi betegséghalmozódás figyelhető meg. Magasabb arányban alakul ki a baktérium hordozása és a betegség előfordulása zsúfoltabb környezetben, bentlakásos iskolákban, kollégiumokban, katonaságban, fesztiválokon.
Melyek az agyhártyagyulladás tünetei?
A betegség korai szakaszában a felismerése nagyon nehéz, mert a kezdeti tünetek nem jellemzőek, nagyon hasonlítanak egyéb légúti fertőzések tüneteire.
A fertőzés korai szakaszában jelentkező tünetek: láz, fejfájás, hányinger, hányás, nyakmerevség, esetleg ízületi fájdalom. Csecsemőknél kevésbé jellegzetesek ezek a tünetek, inkább aluszékonyság, étvágytalanság, magas hangú sírás, a kutacs elődomborodása figyelhetők meg.
Az idegrendszer érintettsége esetén sokszor néhány órán belül jelentkezhet fényérzékenység, viselkedésváltozás, zavartság, kóma. Az ún. szepszis (mely során a keringésbe jutó baktériumok és toxinjuk megtámadják a szerveket) felléptekor gyakran figyelhetünk meg nyomásra el nem halványuló élénkvörös bőrjelenségeket, később sok szervi elégtelenség alakulhat ki és keringészavarok miatt csonkolást igénylő végtagelhalás is előfordulhat.
Azt, hogy kinél mely tünetek jelentkeznek, lehetetlen előre megjósolni, éppúgy kialakulhat tünetmentes hordozás, mint idegrendszeri károsodás, vagy akár a végtag elvesztése.
Miért veszélyes betegség?
A betegséget nehéz felismerni, kezdeti tünetei légúti vírusfertőzésre hasonlítanak. Rendkívül gyors a lefolyása, korszerű antibiotikum-terápia és hatékony orvosi beavatkozás ellenére is 24 órán belül halálhoz vezethet. Súlyos következményekkel járhat, maradandó károsodást okozhat minden ötödik túlélő esetében (agykárosodás, rokkantság, hallásvesztés, viselkedési zavarok, tanulási nehézségek).