A pitvarfibrilláció (pitvarremegés) az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, amelyet a szív kisebb üregeinek, az úgynevezett pitvaroknak a rendellenes elektromos működése okoz. A pitvarfibrilláció során a pitvarok falának szabályos összehúzódása megszűnik, ehelyett szinte „remegő” mozgást végeznek, melynek következtében a pitvarokban a vér áramlása lelassul és örvénylővé válik.
 |
A pitvarok rendezetlen működésének következtében a szívnek a vért a szervezet egyéb részeibe továbbító nagyobb üregei, a kamrák sem szabályos ritmusban húzódnak össze, ezért szabálytalan szívverés észlelhető. |
A ritmuszavar egy másik következménye, hogy a szabályos pitvari összehúzódás megszűnésével a szív teljesítménye és a szervezetbe kilökött vér mennyisége csökkenhet. Egyúttal a lelassult véráramlás miatt megnehezülhet a szív telítődése a tüdők felől. Ezek a működészavarok együtt olyan gyakori tünetek kialakulásáért felelősek, mint a csökkent terhelhetőség és a fáradékonyság.
Milyen gyakori ritmuszavar a pitvarfibrilláció?
A pitvarfibrilláció gyakori szívritmuszavar, Magyarországon a becslések szerint minimum 200.000-300.000 embert érint. A pitvarfibrilláció sok betegnél tünetmentesen zajlik, ezért sem a beteg, sem az orvosok nem tudnak a beteg ritmuszavaráról. A pitvarfibrilláció férfiaknál gyakoribb, ugyanakkor nőknél többször alakulnak ki szövődmények (pl. szélütés).
Az életkor növekedésével a pitvarfibrilláció előfordulása egyre gyakoribb.
Mitől alakulhat ki pitvarfibrilláció?
A pitvarfibrilláció sokféle betegség mellett kialakulhat és több kiváltó oka is lehet, a leggyakoribbak ezek közül az alábbiak:
-
veleszületett vagy szerzett szívbetegségek (a legtöbb szívbetegség fokozhatja a pitvarfibrilláció kialakulásának kockázatát)
-
magasvérnyomás-betegség
-
cukorbetegség
-
pajzsmirigy-túlműködés
-
elhízás
-
tüdőbetegségek
-
alkoholfogyasztás
-
krónikus vesebetegség
A betegek egy részénél a pitvarfibrillációnak nem ismert a kiváltó oka, érinthet akár fiatal egyéneket is, akiknél nem áll fenn egyéb szívbetegség vagy más súlyos társbetegség.
Mennyire veszélyes ritmuszavar a pitvarfibrilláció?
A pitvarfibrilláció önmagában nem életveszélyes ritmuszavar, azonban az egyik legrettegettebb és legalattomosabb szövődménye a szélütés (sztrók, stroke). Kialakulásának kockázata véralvadásgátló kezeléssel csökkenthető.
A sztrók azért az egyik legrettegettebb szövődmény, mert a szélütés számos esetben bénulást, rokkantságot eredményezhet és jelentősen akadályozza a mindennapi tevékenységek ellátását, súlyosan rontja az életminőséget. A szélütés esetén általában egy vérrög elzárja az agyat tápláló erek egyikét, és attól függően, hogy milyen és mekkora agyterületek szenvednek károsodást, különböző tünetek alakulhatnak ki, például végtagbénulások, az arc bénulása, beszédzavar (a beteg nem érti a beszédet vagy nem tud beszélni), zsibbadás, érzészavarok, megváltozott viselkedés, memóriazavarok, lelassult gondolkodás, a szellemi teljesítőképesség csökkenése, szédülés, fejfájás, egyensúlyzavar stb. Súlyos esetben a beteg kómába eshet és akár meg is halhat.
A szélütés azért a legalattomosabb szövődmény, mert a vérrögképződés úgy következik be, hogy a beteg ebből semmit nem vesz észre. Gyanútlanul éli az életét mindaddig, amíg a szélütésre jellemző tünetek hirtelen ki nem alakulnak. Azok a betegek, akiknél a pitvarfibrilláció semmilyen panaszt nem okoz, különösen veszélyeztetettek, mert sokszor arról sincs tudomásuk, hogy pitvarfibrillációban szenvednek, a szélütés veszélyének vannak kitéve és vérhígítót kellene szedniük.
Rendkívül fontos! Ha a szélütés fentebb felsorolt tüneteit vagy más szokatlan tünetet tapasztal saját magán vagy közeli hozzátartozóján, azonnal hívjon mentőt, mert a tünetek kezdetétől számítva csak néhány óra áll rendelkezésre, hogy a visszafordíthatatlan agykárosodást kezeléssel megelőzzék.
Ritkább esetben a szívből elsodródó vérrögök a szervezet egyéb szerveibe is eljuthatnak és ott okozhatnak érelzáródást, ezáltal például:
-
szívinfarktust
-
a kar vagy a láb súlyos keringészavarát
-
részleges vese-, máj-, lép- vagy bélelhalást
A pitvarfibrilláló betegek nagy része a betegség mellett is normális életet élhet az orvossal megbeszéltek betartása mellett. A pontosan betartott véralvadásgátló kezelés a fent említett szövődményeket is hatékonyan kivédi és csökkenti a sztrók kialakulásának kockázatát.
A pitvarfibrilláció tünetei
A pitvarfibrilláció általában az alábbi tüneteket okozhatja:
-
szapora, rendszertelen szívműködés, bedobbanások, kihagyások, lüktető szívverés
-
változó erősségű légszomj, különösen fizikai terhelésre, megerőltetésre
-
csökkent fizikai terhelhetőség: tevékenységek, amelyek korábban nem okoztak semmilyen panaszt, azok most enyhébb-erősebb kifáradást, légszomjat okoznak (gyaloglás, cipekedés, lépcsőzés, házi munka, ház körüli munka, kertészkedés stb.), általános fáradékonyság
-
enyhe mellkasi szorító-feszítő fájdalom, vagy kellemetlen érzés
-
fejzúgás, szédülés, ájulásérzés
A pitvarfibrillációban szenvedő betegek egy része egyáltalán nem jelez panaszt, náluk sokszor véletlenszerűen derül fény a ritmuszavarra egy rutin vagy soron kívüli orvosi vizsgálaton, a szív meghallgatása, a pulzus tapintása vagy EKG (a szív elektromos tevékenységéről készült felvétel) készítése után. A tünet- és panaszmentesen zajló pitvarfibrilláció azért alattomos betegség, mert az ilyen betegek ugyanúgy a szélütés fokozott kockázatának vannak kitéve, mint azok, akiknek tüneteik vannak, de ezek a betegek - panaszok hiányában - nem is tudnak róla, hogy a szélütés veszélye miatt védelemre szorulnak. Többek között ezért is fordul elő időnként az, hogy a pitvarfibrillációt csak szélütés vagy átmeneti agyi keringészavar kialakulása után fedezik fel.
Hogyan mutatható ki a pitvarfibrilláció?
Mint minden szívritmuszavarnál, a pitvarfibrilláció esetében is a diagnózis alapja a szív elektromos működéséről készült felvétel, az EKG. Nagyon fontos: ha a pitvarfibrillációra jellemző panaszok alapján – különösen akkor, ha tartós, rendetlen szívműködés gyanúja áll fenn, feltétlenül készüljön EKG, mert a kardiológus szakorvos csak ez alapján tudja a különféle ritmuszavarokat elkülöníteni egymástól. Sok ritmuszavar ugyanis hasonló panaszokat okozhat. Ha a pitvarfibrilláció csak időszakosan jelentkezik, előfordulhat, hogy csak a panasz alatt készült EKG-n látható a ritmuszavar, és a panaszmentesen készített EKG-n normális szívműködés látható. Ezért az is fontos, hogy panasz alatt lehetőség szerint készüljön EKG. A panasz időtartama alatti EKG készítéséhez kérje a háziorvos, az ügyeletes orvos vagy a sürgősségi osztály segítségét. Ne várja meg, amíg egy előjegyzett időpontban (akár hetek múlva) végre eljut a szakorvoshoz.
Az időszakosan fellépő pitvarfibrillációnál, a hagyományos EKG felvétel készítése nem mindig vezet eredményre. Ilyenkor lehetőség van a szívritmus tartós rögzítésére erre a célra kifejlesztett, speciális készülékekkel (Holter), amellyel a szívritmust akár több napig képesek rögzíteni és elemezni. Minél ritkábban jelentkeznek a panaszok, annál nagyobb az esélye, hogy egy hosszú ideig tartó szívritmus ellenőrzéssel az orvosok „elcsípjék” a ritmuszavart. A technika fejlődésével ma már egyre inkább lehetővé válik a szívritmus otthon történő rögzítése okoseszközök segítségével.
Pitvarfibrillációra hajlamosító betegség(ek) esetén rendszeresen járjon el olyan ellenőrző vizsgálatokra, ahol EKG-t is készítenek (háziorvos, üzemorvos, belgyógyász, szívgyógyász stb.), mert így sokkal nagyobb esélye van arra, hogy az esetleg panaszmentesen zajló ritmuszavarát időben felfedezik.
A legegyszerűbb módja a szívritmuszavar észlelésének az önvizsgálat.
 |
Tenyérrel felfelé helyezze nyugalmi helyzetbe kezét, másik kezének mutató és középső ujjának ujjbegyét helyezze a csuklón tapintható ütőérre úgy, hogy a középső ujj kb. 3 cm-re legyen a tenyér alsó szélétől Az ujjakkal szelíden nyomjuk, amíg nem érezzük a lüktetést. Számoljuk a pulzust egy percen át. |
Pitvarfibrilláció esetén a pulzusszám lehet alacsony, normális vagy magas is, azonban a szív szabálytalan lüktetése minden esetben megfigyelhető.
A pulzusszámot nemcsak a fizikai aktivitás, de a félelem, idegesség, a hormonális változások és a fizikai edzettség mértéke is befolyásolhatják.
Ha szabálytalan a pulzusa, a vérnyomásmérő kijelzője is villoghat vagy szabálytalan pittyegő hangot adhat, jelezve, hogy a készülék szívritmuszavart észlel. Az „Error” szó megjelenése a vérnyomásmérőn szintén utalhat pitvarfibrillációra.
Kezelési lehetőségek
A pitvarfibrilláció kardiológus szakorvosi vizsgálatot és legtöbbször tartós gyógyszeres kezelést igénylő szívritmuszavar. A gyógyszeres kezelés mellett a beteg állapotától függően további beavatkozásokra is lehetőség van, pl. kardioverzió, abláció, amelyek optimális esetben végleges gyógyulást is eredményezhetnek.
A megfelelő kezelést a kardiológus az alábbiak alapján dönti el:
-
mekkora a szélütés kockázata
-
mennyi panaszt okoz a ritmuszavar
-
milyennek értékeli a beteg az életminőségét
-
mennyire tudják a beteg pulzusszámát a normális tartományban tartani
-
a pitvarfibrilláció rontja-e, és ha igen, akkor milyen mértékben rontja a szív teljesítményét
Fontos, hogy a ritmuszavar ellenes kezelés sikeressége esetén is fokozott a vérrögképződés kockázata a szívben, emiatt az élethosszig tartó véralvadásgátló kezelés szinte minden esetben a terápia alapját képezi.
Mit tehet Ön a pitvarfibrilláció megelőzése érdekében?
A betegek egy részénél a pitvarfibrilláció soha nem szűnik meg. Másoknál a ritmuszavar, még orvosi kezelés mellett is, hol megszűnik, hol kiújul. Az érintettek egy részénél csökkenthető a pitvarfibrilláció kialakulásának vagy visszatérésének esélye, ha:
-
rendszeresen méri és a normális tartományban tartja a vérnyomását
-
rendszeresen méri és karban tartja a vércukorszintjét
-
megpróbál fogyni (ha túlsúlyos vagy elhízott)
-
rendszeresen mozog, sportol
-
csökkenti a koffeinfogyasztást (kávé, tea, kakaó, energiaital, étcsokoládé);
-
tartózkodik az alkoholfogyasztástól
-
kezelteti a pajzsmirigy túlműködését
-
kerüli a stresszt kiváltó tényezőket
-
rendszeresen szedi az orvosa által a pitvarfibrilláció megelőzésére javasolt gyógyszereket
-
minden nap bőségesen fogyaszt folyadékot
-
kellő mennyiségű, pihentető alvást biztosít magának
Ha Ön időszakosan észlel pitvarfibrillációra utaló tüneteket (szapora, rendszertelen szívműködés, bedobbanások, kihagyások, lüktető szívverés), jegyezzen fel minden epizódot, valamint, hogy milyen tevékenységeket végzett a kialakulást megelőzően (pl. mennyi alkoholt, kávét fogyasztott, idegeskedett-e). Ez segíthet azonosítani az epizódok esetleges kiváltó okait.
Az itt megjelent információk tájékoztató jellegűek és semmiképpen sem hivatottak helyettesíteni az orvosi vizsgálatot, diagnózist, egészségügyi szakember, illetve kezelőorvosa tanácsát, valamint a kezelést. A betegséggel, egészségügyi panaszaival, kezelésével kapcsolatos kérdéseivel forduljon egészségügyi szakemberhez, kezelőorvosához.
Forrás:
Magyar Nemzeti Szívalapítvány - Pitvarfibrilláció
Rienstra M, Lubitz SA, Mahida S, Magnani JW, Fontes JD et al. (2012) Symptoms and functional status of patients with atrial fibrillation: state of the art and future research opportunities. Circulation 125 (23): 2933-2943
Ganz I. L., Knight P. B., Saperia M. G.,(2019) Patient education: Atrial fibrillation (Beyond the Basics), UpTo Date
Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft.
1123 Budapest Alkotás u. 53.
Lezárva: 2022. május 18.