Jó tudni:
 

• Rendszeresen figyelje meg a vizeletét, mert ha vöröses a színe, az akár vér jelenlétére is utalhat.¹

• A véres vizelet különböző betegségek, így akár a hólyagrák tünete is lehet!¹

• Ha a vizeletét véresnek látja akár csak egy alkalommal is, kerülje az öndiagnózist, és feltétlenül keresse fel háziorvosát!^1,8

• A véres vizelet oka célzott vizsgálatokkal kideríthető, és ha esetleg hólyagrák áll a tünet hátterében, a korai felismeréssel növelheti annak esélyét, hogy a kezelés eredményes lesz.¹

Fontos adatok a hólyagrákról
 

A hólyagdaganat előfordulása az utóbbi években növekvő tendenciát mutat.^{2, 3}
Magyarországon évente több mint 3000 embernél diagnosztizálnak hólyagdaganatot, ezek kisebb részben jó-, nagyobbrészt azonban rosszindulatú elváltozások.^{3, 4}
Hazánkban a férfiak körében ez a 4. leggyakoribb rákos megbetegedés, összesítésben pedig az ötödik leggyakoribb rosszindulatú elváltozás.⁴

A húgyhólyagrák kialakulásának legjelentősebb ismert kockázati tényezője a dohányzás, becslések szerint az esetek több mint egyharmadánál ez a káros szokás állhat a betegség kialakulásának hátterében.⁶

Mit kell tudni a húgyhólyagról?

A húgyhólyag egy üreges szerv a medence alsó részén, feladata a vizelet tárolása. A hólyag fala izmos, de egyben rugalmas is, képes jelentősen megnyúlni, hogy megtartsa/tárolja a vizeletet. Vizeléskor a húgyhólyag izomzata összehúzódik, és a vizelet a húgycsövön keresztül kiürül a hólyagból.⁷

Hogyan alakul ki a hólyagrák? Milyen fajtái vannak?

Hólyagrákról akkor beszélünk, ha a húgyhólyagot alkotó sejtek kontrollálatlanul növekedni, burjánzani kezdenek.⁷

A hólyagdaganat a húgyhólyag falából (az esetek 90 százalékában a hólyag belső felszínét borító nyálkahártyából) kiinduló elváltozás. Ez lehet jóindulatú vagy rosszindulatú (karcinóma, ritkán szarkóma).^2,7

A hólyagot belülről borító nyálkahártyából kiinduló daganattípust uroteliális karcinómának, másnéven átmeneti sejtes karcinómának (TCC) nevezik. Ezek a rákos megbetegedések tehát a hólyag belső felszínét bélelő uroteliális sejtekben kezdődnek.⁷

Uroteliális sejtek bélelik a húgyutak egyéb részeit is, például a vesék azon részét, amely a vesevezetékhez (uréterhez) kapcsolódik, illetve a húgycsövet. Néha előfordulhat, hogy a húgyhólyagrákban szenvedőknél a megbetegedés ezekre a területekre is átterjed, ezért a teljes húgyúti rendszer alapos vizsgálata szükséges a daganatok minél pontosabb diagnózisa szempontjából.⁷


Ahogyan a hólyagrák növekszik, terjed, egyre mélyebben átszűrheti a hólyag falát, annak izomrétegét és a hólyag környezetére is továbbterjedhet. Áttéteket képezhet a környéki és a távolabb elhelyezkedő nyirokcsomókban, illetve a vérpályákon keresztül távoli szervekbe is eljuthat a daganat, például a májba, a tüdőkbe vagy a csontokba is.² Más típusú rákfajták is kiindulhatnak a húgyhólyagból, de ezek mindegyike sokkal ritkábban fordul elő, mint az uroteliális (átmeneti sejtes) rák.⁷

Melyek lehetnek hólyagrák tünetei?
 

A hólyagrákra utaló legfontosabb és legjellemzőbb tünet a véres vizelet (ez az úgynevezett vérvizelés vagy hematúria).⁸

Előfordulhatnak vérdarabok is a vizeletben, vagy a vér vörösesre, barnára színezheti a vizeletet. Ez megtörténhet csupán egy-egy alkalommal vagy szinte folyamatosan, állandósult formában is.⁸

További tünetek lehetnek még, amelyek hólyagrákra utalhatnak: a fájdalom vagy égő érzés vizeléskor, a hirtelen fellépő vizelési inger, az alhasi fájdalom.⁸

Hasonló tüneteket okozhatnak azonban a hólyagot érintő egyéb kóros elváltozások is: húgyúti fertőzések (például hólyaghurut), vesekövek, jóindulatú tumorok, megnagyobbodott prosztata, vagyis a felsorolt tünetek egyike sem tekinthető a hólyagrák biztos jelének.⁸
 

Ezért is fontos, hogy ha a fenti tünetek bármelyikét észleli, kerülje az öndiagnózist és haladéktalanul forduljon orvoshoz, mert csak orvosi vizsgálattal lehet felderíteni a háttérben álló okot. Ha pedig a tünetek hátterében hólyagrák állna, akkor annak a korai felismerése kínálja a legjobb esélyt a sikeres kezelésre.^1,8

Amennyiben a hólyagrák már előrehaladott stádiumban van, esetleg áttétek is kialakultak a szervezetben, akkor kismedencei fájdalom, csontfájdalom, indokolatlan fogyás és lábduzzanat is jelentkezhet.⁸

Kik lehetnek a leginkább érintettek?

Ezt a ráktípust leggyakrabban 60 évesnél idősebb korosztályban diagnosztizálják, de fiatalabbaknál is előfordulhat, akár a huszonévesek körében is.²

A férfiak körében a negyedik leggyakoribb daganatos megbetegedés, náluk gyakrabban fordul elő, mint a nőknél.^2,3,4